A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!
Ideje foglalkozni Olomouc városával, hoszen itt szálltam meg 4 éjszakát, hogy a környék nevezetességeit meglátogathassa. Olomouc Csehország 5. legnagyobb városa. Történelme pontosan olyan zaklatott, mint ahogy leírtam korábban egyes kastélyoknál. Néhány érdekesebb (?) tény: A középkorban Morvaország legnagyobb városa volt, és Brünnnel versengett a fővárosi pozícióért. Olomouc végül elvesztette, miután a svédek elfoglalták a várost, és nyolc évig birtokolták (1642–1650). Majd amikor kivonultak, lényegében porig rombolták a várost és így Brno lett Morvaország fővárosa. 1945-ig igen jelentős volt a német nyelvű befolyás (ahogy egész Csehországban). Általában 3x többen vallották magukat német anyanyelvűnek, mint cseh-nek. A II. VH alatt a német megszállás alatt szinte pontosan ugyanazon események történtek itt is, mint a 3. Birodalomban (a csehek és a zsidók kárára). '45 után a szinte minden német ajkú embert kitelepítettek.
Erről ennyit, lássuk a várost. Mint sok, történelmi múlttal rendelkező hely, itt is lényegében a belső mag jelenti a látnivalók zömét. Az ezen kívül eső helyek majdnem csak szocreál panelházakból áll,. A mag nagysága kb arra ad lehetőséget, hogy egy bő napot eltöltsünk itt, akár megosztva (ahogy én is tettem). Nagyjából három beszámolóra fogom osztani a dolgokat, maga a belváros, séta a városfal mentén, valamint a botanikus kert (mert amúgy túl sok lenne egyben).
Kezdjük a központi térrel (amiből itt pont kettő is van, de a nagyobbik ahol a Városháza is található). A téren található a város UNESCO védelme alatt álló hatalmas Szentháromság szobor, amit persze most restauráltak, teljesen be volt állványozva. A tér középpontjában helyezkedik el a Városháza, egy hatalmas toronnyal (ide fel is lehet menni). Nevezetessége a Munkás Orloj. Eredetileg többé kevésbé hasonlított a prágaihoz, de '45-ben a visszavonuló németek szét lőtték. Az utána jövő rezsim pedig úgy döntött, hogy a szentek helyett munkásmozgalmi hősök fognak körbe járni, valamint az egész egy munkás ábrázolás lesz. Így is lett.
Az utcák a városmagban (hiába van sok régi épület) valahogy nem nagyon tetszettek. Tele voltak autókkal, villamossal, kissé kopottak voltak. Ami viszont nagyon szép volt, az a rengeteg templom, ezek - ha valaki ebben a témában utazik - tényleg nagyon jók voltak (ráadásul jó hűvösek). Közülük is kiemelkedik a Szent Vencel-székesegyház (Katedrála sv. Václava Olomouc), amelyet 1107 előtt alapítottak az olmützi vár épületében . A 19. század végén a katedrálist neogótikus stílusban újjáépítették. Megőrizte az eredeti templom számos jellegzetességét, amelyen a különböző korok stílusát tükröző felújítások és kiegészítések történtek: román kripta, gótikus kolostor, barokk kápolnák. A három torony közül a legmagasabb 328 láb (100 m), a második legmagasabb az országban (a plzeňi Szent Bertalan-székesegyház után ). A másik, amit kiemelnék, az a hotelemhez nagyon közeli Szent Móric templom (Kostel sv. Mořice). Ezt azért emelem ki, mert ennek a tornyába mentem fel egy igencsak fárasztó csigalépcsőn (de megérte). A második napon fedeztem fel, hogy a torony alatt van egy nyitott kapu, ahol ingyen fel lehet menni a toronyba, de aznap már lestrapáltam magam és úgy határoztam, hogy másnap reggel megyek fel rá. Így is tettem, a jó reggeli után kijöttem ide ( 9:00-kor nyitnak) és felcaplattam a tetejére, látni lehet a harangokat is, A kilátás amúgy nem egy nagy durranás, látni a sok új házat, de azért én nem mondtam volna le róla (mindenhova felmegyek, ami az utamba kerül). Egyedül a Püspöki palotában nem voltam, az már nem fért bele az időmbe.
Viszonylag sok kép került be a Fotóalbumba, ide minden templomról csak egy-két képet teszek fel, a többi ott tekinthető meg:
1. A Felső tér (Horní náměstí)
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése